A mkrm trtnete
A kz s lbpols, mkrmpts nem korunk j tallmnya. Mr az idszmtsunk eltti vezredekben is vgeztek krmpolst, disztst. seink trsadalmi rangnak megfelelen szineztk s nvesztettk krmeiket.
Egyiptomban a frak idejben arany szin krmeik voltak a fraknak, hogy hasonlan ragyogan nzzenek ki mint isteneik.
A knai csszrok mr nemcsak aranyat, hanem az ezst sznt is kedveltk, majd a Ming dinasztiban a vrs s a fekete is divatoss vlt, valamint a krm hossza is rulkodott a trsadalmi hovatarozsukat.
Indiban a hennval disztettk krmeiket s egyb testrszket, valamint az kori grg frfiak szintn hasznltk a hennt s az llati eredet festkeket, s a krmtetovlst. (A krm mtrixba szrtk a festkes tt, gy szines krmk ntt)
A renesznsz korig elhanyagoltk a test polst az emberek, ezt kvezen ledt jra ez a hagyomny.
A manikr kezdett 1830-ra tehetjk, amikor egy fogorvos, Dr Sitt talaktotta a fogszati eszkzt a krm brnek polshoz. 1920-ban C. Revlon az autfnyezshez hasznlt festket alaktotta t krmlakk. Megjelentek a reszelk s a krmbr eltvoltk, rohamos fejldsnek indult a krmkozmetika.
A mkrm elterjedsnek kezdett egy a krmt rg fogorvoshoz kthet,.Sajt krmnek ptlsra hasznlta a fogszati anyagot. Hamarosan mr sznsznk reklmoztk a mkrmt, rajtuk keresztl ismerhette meg a kznp.
1970-ben kezdtk alkalmazni az ptett porceln mkrmket.
1984-ben pedig a zsel is megjelent.
Magyarorszgra 1980-ban kerltek be az els mkrm alapanyagok, ettl a perctl rohamos fejldsnek indult a mkrmmnia. Napjainkra rengeteg tehetsges szakember vilgversenyeken is kpviseli orszgunkat, hatalmas sikereket elrve.
|