A m�k�r�m t�rt�nete

     A k�z �s l�b�pol�s, m�k�r�m�p�t�s nem korunk �j tal�lm�nya. M�r az id�sz�m�t�sunk el�tti �vezredekben is v�geztek k�r�m�pol�st, disz�t�st. �seink t�rsadalmi rangnak megfelel�en szinezt�k �s n�vesztett�k k�rmeiket.

    Egyiptomban a f�ra�k idej�ben arany szin� k�rmeik voltak a f�ra�knak, hogy hasonl�an ragyog�an n�zzenek ki mint isteneik.

   A k�nai cs�sz�rok m�r nemcsak aranyat, hanem az ez�st sz�nt is kedvelt�k, majd a Ming dinaszti�ban a v�r�s �s a fekete is divatoss� v�lt, valamint a k�r�m hossza is �rulkodott a t�rsadalmi hovataroz�sukat.

   Indi�ban a henn�val disz�tett�k k�rmeiket �s egy�b testr�sz�ket, valamint az �kori g�r�g f�rfiak szint�n haszn�lt�k a henn�t �s az �llati eredet� fest�keket, �s a k�r�mtetov�l�st. (A k�r�m m�trix�ba sz�rt�k a fest�kes t�t, �gy szines k�rm�k n�tt)

   A renesz�nsz korig elhanyagolt�k a test �pol�s�t az emberek, ezt k�vez�en �ledt �jra ez a hagyom�ny.

   A manik�r kezdet�t 1830-ra tehetj�k, amikor egy fogorvos, Dr Sitt� �talak�totta a fog�szati eszk�z�t a k�r�m b�r�nek �pol�s�hoz. 1920-ban C. Revlon az aut�f�nyez�shez haszn�lt fest�ket alak�totta �t k�r�mlakk�. Megjelentek a reszel�k �s a k�r�mb�r elt�vol�t�k, rohamos fejl�d�snek indult a k�r�mkozmetika.

   A m�k�r�m elterjed�s�nek kezdet�t egy a k�rm�t r�g� fogorvoshoz k�thet�,.Saj�t k�rm�nek p�tl�s�ra haszn�lta a fog�szati anyagot. Hamarosan m�r sz�n�szn�k rekl�mozt�k a m�k�rm�t,  rajtuk kereszt�l ismerhette meg a k�zn�p.

   1970-ben kezdt�k alkalmazni az �p�tett porcel�n m�k�rm�ket.

  1984-ben pedig a zsel� is megjelent.

  Magyarorsz�gra 1980-ban ker�ltek be az els� m�k�r�m alapanyagok, ett�l a perct�l rohamos fejl�d�snek indult a m�k�r�mm�nia. Napjainkra rengeteg tehets�ges szakember vil�gversenyeken is k�pviseli orsz�gunkat, hatalmas sikereket el�rve.